Az elmúlt időszakban számos keresztény lap és újabban néhány szűkszavú izraeli lap cikke is beszámolt arról az első hallásra hihetetlen fejleményről, miszerint a zsidó nép utoljára az ókorban működött főtanácsa, a nagy Szanhedrin újjá kezdett alakulni. A vallási bíróság a Szentírás Tóra elnevezésű része alapján kívánja vezetése alá venni Izrael állam törvénykezését a történelmi előd intézményhez hasonlóan. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a héber iratokban és vallási jogban jártas vezető rabbik egy csoportja át kívánja venni az irányítást egy modern demokratikus állam életében.

Fotó: Breaking Israel News

A hagyomány szerint 71 tagból álló vallási főméltóságok testületét egyesek egészen Mózes próféta bírói rendelkezéseiiig vezetik vissza, mások a Babiloni fogság után újjáépülő Izrael vezetőit, Ezsdrás főpapot és Nehémiást teszik meg a főtanács egykori elindítóinak. A nagy Szanhedrin Josefus Flavius írásaiból és az Újszövetségi Szentírásból is ismert intézmény, mely Jézus Krisztus halálos ítéletének meghozatalában is részt vett. Határozatait nemcsak polgári peres ügyekben, hanem vallási ügyekben is meghozta, és ezáltal a hatalom gyakorlója volt 1600 évvel ezelőttig a zsidóság számára.

A Szanhedrin újjáélesztése több évtizedes múltra megy vissza, viszont az utolsó években vált a testület híressé különös előkészületeik miatt. Az egyik ilyen előkészület a Szentély újjáépítésésnek tervére vonatkozó Szentély Intézet különös híreiből látszik: papságot kezdtek toborozni és kiképezni a jövőben felépíteni kívánt harmadik templom szolgálatához. Ez a hír olyannyira komoly, hogy az új papság néhány éve kisebb nyilvános áldozatokat mutat be a zsidó ünnepeken, egyik közülük egy bárány áldozat volt.

Az újonnan megalakuló Szanhedrin nyilatkozatokat is adott ki tavaly, miszerint a Jóm Kippur, vagyis Engesztelés ünnepére készen állnak a rituális áldozatokra, és ki tudnak nevezni egy főpapot, aki az áldozatot levezényelheti a szentírási törvénynek megfelelően. A testület ki is jelölte Rabbi Baruch Kahane urat a feladatra, aki azonban nem vállalta a jelölést arra hivatkozva, hogy még nem jött el az áldozatbemutatás ideje.

Hillel Weiss professzor, a testület prominens tagja és szóvivője, nyilatkozataiban többször is kifejezte, hogy nem tartják szükségesnek csodálatos isteni jelenésekre alapozni a Szentély megépítését, az egyetlen gátló tényezője az építkezésnek csupán a jelenlegi politikai helyzet, mely hirtelen megváltozhat a jövőben. Elmondása szerint a kiképzésben lévő papság egy héten belül el tudná kezdeni a templomi áldozatok bemutatását.

Fotó: Breaking Israel News

A főtanács másik izgalmas bejelentése az aktuál politikai változásokban véli felfedezni reményét. Trump amerikai elnök nyilatkozataiban határozottan kiállt Jeruzsálem, mint Izrael fővárosa mellett, és ígéretét fejezte ki kampányában az Egyesült Államok nagykövetségének Jeruzsálembe való áthelyezésére is. A másik meglepő nyilatkozat az orosz vezetéstől érkezett, akik nemrég jelentették be, hogy Kelet-Jeruzsálem lehet Izrael jövőbeli fővárosa. Ez egybecseng Weiss professzor bejelentésével, aki Trumpot és Putyint egyenesen Círusz-nak nevezi, az ókori perzsa uralkodónak, aki felépítette a zsidók lerombolt szentélyét a babiloni fogság után. A Szanhedrin várakozásának egyetlen kérdése maradt hátra: mikor lesz az már?

Tari Zoltán

Másodszorra rendezték meg idén azt a különös interneten meghirdetett protestáló rendezvényt Trump elnök ellen, melyben boszorkányok gyűjtenek követőket az amerikai elnök elleni protestáló szeánszhoz. Az egész amerikai kontinensen követőkre talált megmozduláshoz tengerentúlról is csatlakoztak, és célja az elnök bűbájjal való megkötözése és eltávolíttatása a hatalomból. Talán nem volt még vezető az amerikai történelemben, aki ennyire megmozgatta volna országának vallásos csoportjait, és megosztotta volna a közgondolkodást. Hogy mivel vívta ki boszorkányok ezreinek haragját, az könnyebben érthetővé válhat, ha megnézzük mely vallásos csoportok állnak az elnök mellett.

Kép: BBC

A március 26-án éjfélre meghirdetett szeánsz facebook oldalán pontos gyakorlati eligazítást adnak a Trump Tower előtti protestáláshoz csatlakozókhoz. A szeánsz lényege, hogy a boszorkányok bűbáj általi kötést helyeznek egyszerre egy időben az elnökre.  Ehhez a telihold előtti éjfél az ideális időpont, és néhány eszköz is szükséges. Michael Hughes író praktikus tanácsokkal is ellátta a csatlakozókat. Elmondása szerint a kötés nem ártalmas a célszemélyre, csupán megkötözi őt a mindennapi tennivalóiban, így gátolja őt például twitter üzenet küldésében, és abban, hogy másoknak vagy magának bajt okozzon. A kötés előidézheti, hogy az elnök egy sötét pincébe kerül, ahol nem okozhat további károkat senkinek.

A bűbájhoz különleges tárgyak használatát kérték az oldalon, például az elnök egy fényképét, és hamutartót, melyben a kép rituális elégetésre kerül. Ezenkívül mágikus eszközök használatát írták elő, melyek reprezentálják az alapelemeket, és egy narancsszínű gyertyát, mely az elnököt helyettesíti. Az internetes oldal üzeneteit a ’varázslatos ellenállás’ megjelölésekkel (hashtag) látták el. Az oldalnak több tízezres követői bázisa mutatja a rendkívüli felfokozott érdeklődést.

A boszorkánysereg ellentábora az amerikai evangéliumi konzervatív keresztény blokk, akik az első felhívástól szellemi háborút hirdettek a szeánsz csoport ellen, és úgynevezett imapajzsot vontak fel az elnök köré. Az elnököt a választási kampányban végig támogató keresztény lelkészek hada vette védelmébe, és hirdettek imakampányt országszerte. Az ügy odáig is elment, hogy az utcán demonstráló boszorkányok szembe találták magukat az imádkozó hívőkkel. A harc jövőbeli kimenetele kérdéses, és izgalmas pontja lehet a politikai fejleményeknek.

 Fotó:Observer

A boszorkány demonstrálók elmondása szerint céljuk Trump megállítása, és a Fehér Házból való mágikus eltávolítása. Üzenetükben kifejezik, hogy meg akarják állítani a szabadságjogok eltiprását, a törvények megváltoztatását, és a gyűlöletbeszéd terjedését. A keresztény ellentábor kiállása az elnök mellett viszont pontosan a konzervatív életmodell visszaállításának ígérete miatt olyan erős, és kevéssé veszi figyelembe az elnök egyébként nem teljesen kereszténynek látszó korábbi életvitelét és megnyilatkozásait.

Tari Zoltán

Bizonyára senki nem gondolta volna még néhány évtizede sem, hogy a Koreai Köztársaság élén valaha majd egy sikeres hölgy fog állni. És bizonyára azt sem, hogy az egykori katonai diktátor lánya néhány év után egy különös botrányba bukik majd bele, aminek a szálai a szüleiig vezetnek vissza és a modern Korea problémáit egyesítik. Pák Gün-hje elnökasszony 2013-as beiktatása után 2017 tavaszán közjogi felelősségre vonás alá kerül, melynek közvetlen előzménye az a megatüntetés sorozat, ahol fiatalok milliói követelték lemondását heteken keresztül.

Fotó: reuters

A botrány kipattanása és a vádemelés közötti tüntetések első ránézésre fiatal felnőttek elégedetlenségi megnyilvánulásai voltak egy folyamatos gazdasági növekedést mutató országban, ahol a növekedés erőltetett volta miatt társadalmi problémák léptek fel és ezek kezelésével az állam nem kívánt foglalkozni. A megavállalatok által jól teljesítő ország kárvallottjai szólaltak meg az állami korrupcióra válaszként. Az országban a fejlődési széria ellenére nem jött létre szociális háló, és sok fiatal munkás küzd lakhatási problémákkal és túlhajszolt életvitellel. A megagyárak nemzetközi sikerei mögött sokmillió kihasznált, a végletekig dolgoztatott fiatal élete áll.

Az elnöki ügy pikantériáját mégsem a hatásos és rekord résztvevőszámú demonstrációk jelentik, hanem az elnökasszony különös kapcsolata egy, a hetvenes években alapított szektával, és annak vezetőivel. Az elnökasszony apja, Pák Csong-hi katonai diktátor életébe feleségének meggyilkolása után lépett elő egy titokzatos férfi, akit koreai Raszputyinként is emlegetnek.  Csve Tae-min egy érdekes történettel robbant be a vezető családjának mindennapjaiba. Csve állítása szerint megjelent neki a vezető elhunyt feleségének szelleme, és fontos tanácsokkal látta el őt. Ennek hatására alapította meg az Örök Élet Egyházat, melynek kezdetektől tagja lett a későbbi Pák elnökasszony.

A férfi egyes beszámolók szerint lelkileg es testileg is befolyása alatt tartotta Pák lányát, és halott édesanyja titkos üzeneteivel legitimizálta tekintélyét. 1994-es halaláig mentorálta őt, majd az egyház új vezetőjenek saját lányát tette meg, aki folytatta manipuláló tevékenységét a politikus Pák életében. Az egyház buddhista, keresztény és a koreai ősvallás, a sámánizmus jegyeit is hordozó szekta, melynek egyik fő tanítása, hogy az alapitó maga a messiási, azaz Maytreya Buddha. Az alapító Csve Tae-min egyébként korábban buddhista szerzetes volt, majd katolikus hitre térése után kezdte el különös spirituális kalandozásait, és hozta létre keverék pszeudó-keresztény vallását, melynek messiásaként önmagát jelölte ki. A vezető hat alkalommal változtatta meg nevét élete során, és hat alkalommal nősült meg.

Fotó: BBC

Az új egyházvezető, az alapító lánya, Csve asszony befolyása odáig fokozódott, hogy a megválasztott elnökasszony több alkalommal kényszeritette a Samsung es más gyáróriások vezetőit, hogy az egyház alapítványaiba dollár tízmilliókat fektessenek jótékony célokra. Csve szektavezért 2016-ban tartóztatták le, és egy táblagépet találtak lakásán, amin koreai állami információk tömege volt elmentve. Ítéletében állami titkokkal való visszaélés, csalás, és az államvezetésre gyakorolt kényszerítés szerepel.

A híresztelések szerint a hatvanas éveiben járó egyedülálló elnöknő az alapitó szektavezetővel ápolt korábban bensőséges viszonyt, és a vezető lányával való barátságára ment rá az elnöksége. Másik pletyka szerint a néhány éve kompbalesetet szenvedett diákok a szekta áldozatai lettek, mivel a komp vezetője is tagja volt az egyháznak és sokan vallási áldozatként értelmezték a balesetet. Pák diktátor lánya szentimentális nyilatkozataival bűnbánva várja ítéletét, mely egyben egy új Korea kezdetét is jelentheti.

Tari Zoltán

Egy évvel ezelőtt ismertem meg Mohamedet (a név nem eredeti biztonsági okokból) egy nemzetközi baráti találkozón, ahová kíváncsiságból jött el és azonnal érdeklődni kezdett a helyi kultúra iránt. Sajnos, mivel az arab nyelven kívül angolul csak néhány szót ért, a nyelvi akadályok miatt nehezen indult a beszélgetés. Később kialakult a kommunikációra egy fordító program használata, mely közveltenül anyanyelvről anyanyelvre fordítja a bediktált beszédet. A következő interjú is ezzel a fordító programmal készült, és leginkább Mohamed hitét kívánja feltárni, mely meglehetősen személyes  gondolatokba enged betekintést az európai olvasó számára.

Fotó: tumblr

• Kérlek mutatkozz be röviden!

Mohamednek hívnak, 44 éves vagyok, Irakból érkeztem Európába 2015-ben részben gyalog, részben vonattal és részben bérelt szállítókón keresztül. A végső célállomáson kezdettől Finnország volt, mivel csak jókat hallottam erről az országról. Barátaim egy része Németországba és Londonba ment, ahol már megkapták tartózkodási engedélyüket. Sajnos én még mindig várakozom a papírjaimra. Szülőhazámban villamossági eszközöket telepítő céget üzemeltettem a távozásomig. A lakóhelyemen ennek köszönhetően jól ismertek az emberek. Családom Irakban maradt, ahol várják, hogy biztonságos helyre jöhessenek. Sajnos nem térhetek vissza a szülőföldemre, mivel ellenséges csoportok zaklatásának lennék kitéve, és jelenlegi keresztény hitre való áttérésem még lehetetlenebbé tette a helyzetem. Finnország biztonságos ország, szeretném feleségemet, három lányomat és két fiamat is ide menekíteni.

• Milyennek látod most a saját vallásodat, hitedet, kultúrádat?

Korábban úgy gondoltam, hogy a halálom után büntetés és szenvedés vár rám, amikor az ítélet napja elérkezik. A hazámban a vallásunkból fakadóan kemény törvények és szabályok vannak érvényben, amelyek félelmetesek számomra. Például a Korán azt tanítja nekünk a nőkről, hogy ha nem fátyolozzák el a hajukat teljesen az utolsó hajszálukig, az ítélet napján Allah majd megégeti őket korábbi bűnös életmódjuk miatt. Számomra a Korán ehhez hasonló tanításai rendkívül erőszakosak, és mondhatni igazi terrort teremt sokak életében. Egy barátom például, akivel itt együtt töltöttünk sok időt, visszatért Irakba, és ott elárulta többeknek, hogy keresztény templomba járok. Már kaptam otthonról ez miatt fenyegetést, hogy meg fognak ölni, ha visszatérek.

• Tavaly rátaláltál egy új hitre. Miben különbözik ez a hit a korábbitól?

Soha korábban nem gondoltam volna, hogy egyszer egy másik vallásnak az útját fogom követni. A történelem, és a vallások története tele van gyilkosságokkal, kegyetlen vérontásokkal és nehezen érthető büntetésekkel. Amikor egy gyülekezet hatására elkezdtem olvasni a keresztény hitről és Jézusról, rájöttem, hogy Ő azért jött, hogy megszabadítson minket a szenvedésektől. Azt is olvastam, hogy elégséges egy kis mutármagnyi hit ahhoz, hogy megtaláljuk a Messiást és higyjünk benne. Úgy gondolom most már, hogy Krisztus megvilágítja sötét utunkat. Ez azt jelenti, hogy Krisztus útján befogadás vár ránk, sőt szeretet, támogatás és megbocsájtás.

• A Bibliát olvasva találtál rá az új hitre. Mit gondolsz erről a könyvről?

Amikor olvastam a Bibliát, sok minden megvilágosult előttem. Például rátaláltam arra a történetre, hogy hogyan keletkezett minden élő ezen a világon. A Koránban is vannak hasonló leírások, de kissé más szavakkal. Amikor olvastam a Szentírást, rájöttem, hogy ezek az eredeti kijelentések és a Bibla a régebbi, eredeti írás a számunkra.

• Hogyan segít neked az új hited a jelenlegi problémáid megoldásában?

Egy évvel ezelőtt valóságos lelki vigasztalást nyertem a hitemből. Megértettem, hogy Allah (Isten) és én köztem van egy közvetítő, aki Jézus, a Messiás. Érzem, hogy rajta keresztül kapok folyamatosan segítséget. Egyik éjjel álmomban meg is jelent Jézus, és megígérte, hogy nem fog elhagyni. Az álom után felkelve örültem és sírtam is. Hiszem, hogy segíteni fog. Nagyon örülök annak is, hogy sok új keresztény barátom lett, akiktől sok szeretet kapok. A helyi Vöröskereszttől kapott havi segélyből havonta küldök haza a családomnak, akiknek ez az egyetlen megélhetési forrásuk. Sokszor beszélek velük telefonon, és várom, hogy ők is utánam jöhessenek.

Tari Zoltán

Tort ül az új, magyar balternatíva: a menő, dizájn-csomagolópapírok rejtekében 266 ezernél is több büszke szignó hirdeti: fővárosi lakosként nem a véleményük. Nem akarnak fejlődést, nem akarnak városmarketinget, nem akarnak változást. Nekik ez úgy jó, ahogy van. Így akarnak megváltoztatni mindent. Hazudik, aki szerint ez bolsi logika, azok legalább névleg forradalomban gondolkodtak, ha handabandáztak is róla. Most durran a sámpány, győzött a virulens ifjúság: az élet, a jövő, a tavasz vitustáncot rázva hirdeti a „no way”-t.

                                                                                       (fotó innen: http://autonomies.org)

Győzött a homályos akármi feletti semmi, gratulálunk, pedig Kovács Gergőék is olyan cukin viccesek voltak végig. Legalább vicc, az volt. Kíváncsi vagyok, amikor majd a dizájnszakállal fejelt retrókabátokról és a szivárványszín cukipulcsikról öltönyökre és kosztümökre váltanak a győztes ifjak a Nagy Ház széksoraiban (én megelőlegezem nekik), akkor is ekkorát csattannak-e majd a poénok az ő tarkójukon. Töretlen a bizalmam a kétfarkúakban, remélem, élek még akkor, mikor ez a helyzet bekövetkezik.

Nekem úgy tanították: gyümölcseiről ismerjük meg a fát. Vajon milyen gyümölcsöt terem egy, kettő, öt, kilenc, akárhány év múlva az a fa, amit egyetlen, kongó vákuumot tartalmazó, magnak látszó dizájn-csomagolásból akarnak kikeltetni? Mert dizájn, az van. Olyan cukin kreatív, az üzenettel együtt halványlilás-ködös (nem tolakodó, gyengéden markáns, hogy odaszól a balleroknak is, ugye), trendike, ha kell, raklapbútoros (ha nem kell fizetni érte), szóval tökédi, majd a fiatalok, azok mennek rá. Mert dizájnra azért van adakozás.

Annyit azért én is tudok, mennyibe fáj, ha a nulláról akarsz civilkedni, értéket képviselni, szegényt segíteni, rendezvényt szervezni. Kínos, keserves, fillér-élreállítós, lemondós. Semmiképpen se irodákkal és logókkal, marketingcsomaggal és legalább 4P-vel kezd, hanem vérrel és verítékkel, nem a műmájer standoknál bunyózik a csonthülyékkel. Bizonyít, hogy van VALAMI, amire IGEN-t tud mondani. Nem én tojom a tojást, de kritizálom. Ez aztán. Csak halkan kérdem: ugyan MIBŰŰŰŰ? Alsó hangon is százmilliót kóstál az a bázis, amiből kiszületett a nagy dicső durr. Juhászé nem érdekelt, de erre, mint a civil gondolat barátja és a realitások érzékelője, igggen kíváncsi vagyok.

Szóval kijött a szám. Eszembe is jut egy ismerősömtől hallott vicc: a sváb legény faluszerte kihirdeti: puszta kézzel kiszedi a falu legnagyobb fáját. Össze is sereglik a település apraja-nagyja, a főhős neki is gyürkőzik, feltűri ingujjat és nekiesik a méretes törzsnek. Csavargatja jobbról, csavargatja balról, láthatóan erőlködik, vörösödik a feje, nagy nekifeszülésében végül elböffenti magát. Büszkén felegyenesedik fennhangon mondván:
- Na, végül csak kijött!

Illyés Szabolcs

Az Észak-Európai államok népességének többsége történelmileg a protestáns kereszténységhez tartozik, amely a Lutheri reformáció által kialakult kegyességet követi. Az Evangélikus Egyház Európa északi területeinek a vezető vallása, mely törekszik a helyi állammal a lehető legszorosabb és kiegyensúlyozottabb együttműködésre. A skandináv államokban ennek megfelelően beszélhetünk államegyházakról, melyek az egyházadót az állami adórendszeren keresztül szedik be automatikusan megkeresztelt tagjaiktól. A tízmilliós Svédországban az államegyházhoz tartozók száma 6,2 millió fő, tehát hatvan százalék feletti a svéd népesség egyháztagsága. A többi északi államban is hasonló a tagság aránya, viszont az elmúlt években drasztikus változásokat jeleznek a mutatók.

Fotó: kyrkanstidning.se 

A skandináv életstílus fontos alappillére a protestáns kegyesség, aminek hatására kialakult a letisztult, egyszerű életvitel, a munka tisztelete és a szorgalom. A zord természeti környezet a másik kultúra alakító tényező, mely megköveteli a kemény és pontos munkavégzést, az alapos tervezést és a természet szeszélyeinek kiszolgáltatott létbe való beletörődést. A skandináv emberek ennek megfelelően szeretik az egyszerű, csendes, kevéssé kirívó dolgokat, a letisztult színeket, a visszafogottabb véleménynyilvánítást. Gondolkodásukban hosszútávra előre terveznek, és a biztonságot mindennél nagyobbra tartják. A korrupció aránya a legalacsonyabb ezekben az államokban, mivel az állam, az egyházak és a civil társadalom is törekszik a minél átláthatóbb pénzkezelésre.

Az utóbbi évek statisztikái vészjósló adatokat hoznak az ötszázéves Lutheránus blokk egyházaiban. A svéd egyházat a tavalyi évben rekordszámú, 80.377 fő hagyta el. Ez utóbbi adat a duplája korábbi években kilépők számának. Az egyházat elhagyók nagy száma minden északi országra jellemző, és a háttérben médiabotrányok és a hagyományos társadalmi értékek változásai állnak. A tavalyi távozások oka főként a médiában megjelent  egyházi visszaélések voltak, melyben beszámoltak magasrangú egyházi vezetők külföldi luxusutazásainak részleteiről és hihetetlen magas kiadásairól. Hasonló botrányok a finn  közéletet is megrázták, amikor  finn egyházi vezetők elhagyott számláit találták meg nagytételekben vásárolt alkohol termékekről. Ez utóbbi pikantériáját az adja, hogy a finn egyházak zéró toleranciát tanúsítanak az alkoholfogyasztásra, mely különösen a lekészek számára irányadó elvárás.

A skandináv egyházak az utóbbi években az újonnan elfogadott állami törvények által keltett új helyzetek harmonizációjánál is nehéz kérdésekbe ütköztek. A norvég állam által elfogadott melegházasságról szóló törvény a norvég állami egyházra is nyomást helyezett az egyház státuszánál fogva. Több évig tartó tárgyalásokat követően idén a norvég egyház elfogadta a melegpárok hivatalos templomi házasságáról szóló határozatot. A melegházasság egyházi bevezetéséről szóló vita a finneknél is terítékre került az utóbbi években, és a téma felvetését követően, azonnal ezrek fejezték ki véleményüket az egyházból való azonnali kilépésükkel. A finn evangélikusok megosztottak a kérdésben, és a püspöki kar vezetőjének nyilatkozata szerint egyetlen papot sem fog a finn egyház melegpárok megáldására kötelezni. A helyi vezetők döntésén múlhat az áldás a jövőben, amennyiben az elhúzódó vitákat követően döntés születhet.

 Fotó: Finnleaks

Hasonló viták bontakoztak ki az utóbbi években a menekültek érkezésével párhuzamosan az ökumenikus kérdésekről. Egyre több lelkész nyilatkozott a médiában svédeknél és a norvégoknál egyaránt pozitívan a muszlim vallásról, és fejezte ki hitét afelől, hogy a keresztények, zsidók és muszlimok istene egy és ugyanaz. Több gyülekezet szerepelt a hírekben, ahol eltűntették a kereszteket és egyéb keresztény vallási szimbólumokat a muszlim érdeklődők és betérők nagy száma miatt. Az egyik finn templom a kereszt helyére a szentháromság szimbólumát helyezte el közepén a mindentlátó szemmel. Az egyház nyilatkozata alapján azonban csupán belső felújítás történt a templomban, és a kereszt egy másik falra került át. A kérdés csupán az, vajon hányan hisznek majd efféle  magyarázatoknak a jövőben?

Tari Zoltán

Naponta hány új habot az Igazi Csíki Sör c. termék körüli pol-gazd marketinghájp, ha nem 140 ember munkahelye lenne a tét, még mérsékelt derültség is övezhetné azt a kétségbeesett csapkodást, amit az ellendrukkerek képesek rész- és egész tulajdonokból, meg túlsúlyos nemzetirokker-tinédzserekből generált logikai bakugrásaikhoz mellékelni. Ugyan, milyen a lelki egészsége annak - az egyébként magyar nyelven közölgetni próbálgató - személynek, aki vitustáncot jár annak örömére, hogy:

                                                                                                                     (Forrás: www.csikisor.hu)

Az ominózus sörgyár professzionális intézmény - volt szerencsém személyesen körbejárni a legtitkosabb laboroktól a Zeppelin-nagyságú acél erjesztő ballonokig, kézzelfogható terméket állít elő, melyet ráadásul kedvel is a piac. Tehát hazájának GDP-t, fogyasztóinak örömet hoz, 140 családnak pedig megélhetést jelent Románia egyik (lassan egy évszázada), fejlesztési forrásosztásban méltatlanul elhanyagolt és mostohán kezelt szegletében. Van más hasonló üzem hasonló piaci körülmények között? Százszámra. Ám ennek az egynek a sikeréhez hozzátartozik az a sajátos marketing, ami révén képes elérni a maga célcsoportját. És ez (a siker) rettenetesen fáj azoknak a honfitársainknak, akik magukat nem sorolják az ominózus célcsoportba. Sőt, még rosszabb. Képesek vitustáncot járni egy több tízmillió eurós, valódi terméket, ez által értéket termelő befektetés elpusztítása felett.

                                                                                                                                     (Kép: cbc.az)

A jogszabály egyértelműen fogalmaz: az EU-s szintű bírósági döntéssel ellentétes, nyilvánvalóan a Román közigazgatás egészét jellemző korrupció rothadt gyümölcseként létrejött döntés végrehajtása a sör előállításához szükséges összes eszköz és tárgy megsemmisítését írja elő. Egy olyan ország bírósági rendszerének hazug döntéséről beszélhetünk, ahol a Ceaușescu-rémálom összeomlása óta nem látott tömegek özönlik el az utcákat, hogy újra teljes rendszerváltást követeljenek a politikai korrupció kisöprésével.

A sörgyár elpusztítása felett tort ülő médiamunkások nem kívánják szembe köpni saját magukat, mikor napról napra kínos és feszes pontossággal sorolják a regnáló gazd-pol rendszer működtetőivel szembeni korrupciós gyanúpontokat? Ezzel együtt nevetségesnek tartják, ha a nyilvánvaló káurópai korrupció eredményeként kitermelt, lényegileg politikai ítélet ellen a politikai kommunikáció eszközeit felhasználva kíván védekezni a (valóban holland részt is felmutató <éééés????> tulajdonosi kör)???

                                                                                                                    (Forrás: www.csikisor.hu)

A kedélyek lohasztására ősi szabályt recitálnék: a tiltott mindig édesebb. Ezt a kommunikációs meccset a Csíki Sör gyártói nem veszíthetik el, és igenis tiszteletre méltó, ha érdekeik védelmében nagyszabású társadalmi-fogyasztói mozgalmak is felemelik fejüket, hiszen az értékek (igen, érték a megtermelt GDP, a tisztességgel megkeresett profit és pláne 140 család egzisztenciája) védelme - szemben az öncélú, korrupt pusztítással - mindig helyes és jó.

A Csíki pedig egyébként egy piszokul jó sör.

Illyés Szabolcs

Téma az antropológia határán - gyilkos csoportdinamikát írtak le az Iowai Állami Egyetem kutatói, méghozzá nyugat-afrikai csimpánzok között, a megfigyelésre szenegáli Fongoli területén került sor. Az eredmény mind az emberi társadalmak rendszerszintű vizsgálata, mind pedig teológiai-teremtéstani szempontból izgalmas: egy csimpánz-közösség tagjai vélhetően - és egyszerűen - fellázadtak egykori csoportvezetőjük ellen, aki pozíciójából való letaszítást követően vissza kívánt térni a hatalomba.

                                                                                                    (Fotó: http://www.all-creatures.org/)

A cikk részletezi a folyamatot: a valódi zsarnokként viselkedő egykori vezér béta-hím alattvalójával szövetségben tudta megőrizni hatalmát, ám a "beosztott" meggyengülésével a csapatban élő, fiatal hímek átvették az irányítást. Ezt követte a rituálisnak nevezhető gyilkosság - vélhetően előre megtervezett helyszínen, egy nyílt területen. A hímek eszközök: botok és kövek segítségével mértek iszonyatos erejű, agresszív ütéseket az egykori "zsarnokra".

Ami igazán érdekessé teszi az egyébként rendkívül ritka, csimpánzok közötti, csoporttagokra irányuló gyilkosságot: annak különösen brutális jellege. A majmok ugyanis eszközeikkel összezúzták a vezérhím végbélnyílását, valamint darabokat haraptak ki a tetem húsából - a legnagyobb mennyiséget maga az áldozat anyja fogyasztotta. A kannibalizmust semmilyen "természetes" ok nem magyarázza, az évnek ebben a szakaszában bőséges az élelem a szenegáli területen, nincs feljegyezve agresszióra indokot adó túlszaporulat sem.

szerker

Január utolsó hétvégéjén volt szerencsém pár napot tölteni Izraelben, ahol a jelenleg is kormányzó Likud párt néhány ifjúsági vezetőjével tartottunk egyeztetést. Rendkívül tanulságos volt az együtt töltött pár óra, ugyanis izraeli fiatalok szemével látni a Közel-Keletet egy teljesen más képet rajzol ki, mint ami a mainstream médián keresztül elénk kerül.

Zsidók ≠ Soros

Miért gondolja a világ, hogy minden zsidó úgy gondolkodik, és úgy is viselkedik, mint Soros György? Ez az egyik legfontosabb kérdés, amit nap mint nap feltesznek. Az átlag európainak valóban a Soros-félék jutnak eszébe egyből, amikor meghallja a zsidó szót, márpedig ez a legbiztosabb módja az antiszemitizmus erősödésének. Egy kicsit ahhoz hasonló a jelenség, mintha azt gondolnánk, hogy minden amerikai egyenlő a szőke lánnyal a Youtube videóban, aki szerint Európa egy ország, ahol az emberek franciául beszélnek.

Ez a bejegyzés többek között azért is született, hogy szóljon pár szót annak a 8 millió embernek az Izraeléről, aki teljesen mást képvisel, mint ami elsőre a legtöbbeknek eszébe jut a zsidókról. A bejegyzésből kiderül, hogy Izrael és Magyarország között rendkívül nagy a politikai hasonlóság, amire a diplomácia komolyan alapozhat.

A függetlenség vágya

A két ország közötti fontos hasonlóságok egyike, hogy nagyon nem szeretjük, amikor mások akarják megmondani, hogyan éljünk. Az elmúlt években, köszönhetően elsősorban az amerikai demokrata kormányzatnak, Izrael komoly nyomás alatt állt. Mivel nem úgy viselkedett, mint ahogyan azt az Obama-Clinton tandem jónak tartotta, Washingtonban nem fogadták Netanjahu miniszterelnököt, valamint az ENSZ-et használták fel az ország megregulázására, amely egy 2016-os határozattal a jeruzsálemi Templom-hegyet teljes egészében az araboknak ítélte. Mindez kísértetiesen emlékeztet a Magyarországgal szembeni fellépésre, csak éppen mi Brüsszelből kapjuk a dorgálásokat, és az EU-s forrásokkal igyekeznek minket sakkban tartani.

Mindkét ország számára talán az a legfájóbb, hogy kívülről akarnak beleszólni, hogyan védje meg magát. A Magyarország déli határán felhúzott kerítés teljesen összhangban van a nemzetközi joggal (sőt, a schengeni egyezmény csak így tartható be), így joggal merül fel a kérdés, hogy miért kritizálja ezt Brüsszel, a soha nem definiált európai értékekre hivatkozva. Izrael számára a megerősített védelem pedig létkérdés, és az intifádák, illetve a 2014-es rakétázások tükrében európai szemmel is tökéletesen érthető a szükségessége, még ha a jogszerűsége vitatható is.

Történelem és jelen

A magyar és a zsidó nép történetében közös pont a folyamatos harc a megmaradásért. Bár több ízben ki akartak pusztítani minket, valahogy mindig sikerült átvészelni a nehéz időszakokat, főleg vasakarattal és hősiességgel. A történelemnek az alakulása vetíti előre azt is, hogy mit várhat, aki ellenséges befolyást akar gyakorolni a magyar vagy az izraeli nemzet fölött. Behódolást és tárt karokat semmi esetre sem.

Talán ez a hasonlóság is segíti a magyar-izraeli üzleti kapcsolatok alakulásának folyamatát. A ’90-es években az izraeli befektetések elsősorban a kereskedelmet és az ingatlanpiacot jellemezték hazánkban, azonban – főleg a 2008-as válság hatására – ez gyökeresen átalakult. Ma a technológia-intenzív iparágakban, különösen a start-up cégek körében bővül az együttműködés, illetve kutatási és tudományos területeken figyelhető meg jelentős fejlődés. Ékes bizonyítéka ez annak, hogy a két nép legkiválóbb szakemberei és innovatív fiataljai kiválóan megértik egymást.

A nemzetközi politika alakulása akkor is egy platformra terelné a két országot, ha egyébként nem lenne más kapcsolódási pont. A rengeteg hasonlóság azonban ideális alapot teremt egy kölcsönös megértésen alapuló szövetség kialakulásához, amely mindkét nemzet számára gyümölcsöző lehet.

Kovács Péter

Figyelemre méltó online hírverés keretében kezdett aláírásgyűjtésbe a Momentum Mozgalom annak okáért, hogy egy helyi népszavazás keretében vonassák vissza a Fővárosi Önkormányzattal Budapest olimpiai pályázatát. Ezekben a napokban felmerül jó néhány kérdés: például összegyűlik-e a megfelelő számú aláírás, illetve le lehet-e bonyolítani a népszavazást az őszi döntésig? Érdemes-e visszalépni a célegyenesben, vagy Budapest csinálja végig a pályázati folyamatot? Jelen kereteink között fővárosunk esélyeinek latolgatására teszünk kísérletet versenytársainkkal szemben illetőleg próbát teszünk bemutatni: mennyit nyerhet vagy veszíthet a főváros egy olimpiai pályázattal?

                                                                                                                             Fotó: MTI

Az olimpiai játékok megrendezése komplex feladat – gyakorlatilag az összeg sportág világbajnokságát (ideértve labdarúgás, kosárlabda, kézilabda) kell megrendezni egyszerre. A létesítmények felépítésének magas költségei mellett, komoly logisztikai feladatot jelent a versenyek megszervezése, a sportolók, szurkolók elszállásolása, gyors és hatékony eljuttatása az egyes helyszínekre. Ha őszinték akarunk lenni, Párizs és Los Angeles is infrastrukturálisan előttünk jár. Ott számos létesítményt elég lehet csak felújítani, leszorítva ezzel a rendezés költségeit.

Párizs és Los Angeles is mind népesség számban, mind területileg nagyobb Budapestnél és már kétszer megrendezhette a játékokat. Ennek ellenére a 2012-es játékok rendezési jogát a NOB mégis annak a Londonnak ítélte oda, mely kétszer rendezhetett játékokat azelőtt. Összességében elmondható, hogy mind három metropolisz fejlettebb infrastruktúrával, tömegközlekedési hálózattal, úthálózattal rendelkezik, mint fővárosunk. Budapestnek számos új létesítmény megépítése mellett haladéktalanul tovább kell fejlesztenie az út- illetve a tömegközlekedési hálózatát, ha valóban komolyan kívánja gondolni a rendezést. De mivel az egész ország területén rendeznek versenyszámokat (sőt, egyes viadalokat – mint például vadvízi evezés, vitorlázás – határainkon túl kellene megrendezni), ezért stratégiai jelentőségű autópálya (M1 és M7 3-3 sávra bővítése) illetve vasúti fejlesztésekre lesz szükség. A jelzett infrastrukturális fejlesztések gazdaságélénkítő hatását, a munkaerő-piac ennek megfelelő bővülését – komolyan – senki nem vitathatja.

Háttérhez:
2015 nyarán először a fővárosi közgyűlés majd az Országgyűlés is megszavazta a 2024. évi Olimpiai játékok budapesti megrendezésének pályázatát, amelynek pályázati anyagát 2016. szeptemberében le is adta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A kandidálók között számos, Budapestnél nagyobb, fejlettebb infrastruktúrájú város is elindult. Időközben azonban Róma (a város új polgármestere nem támogatta a pályázatot) és Hamburg (népszavazáson döntöttek) is visszalépett. Így, a már korábban két olimpiát is rendező Párizs és Los Angeles maradt versenyben Budapesttel szemben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2017. szeptemberi Lima-i Kongresszusán dönti el ki a legalkalmasabb a játékok megrendezésére.

Összegzésképpen meg kell állapítani: Budapestnek rengeteg lemaradást kell behoznia hét év alatt az ellenfeleivel szemben. Ne feledjük el azt a tényt, hogy a főváros negyven év „velünk élő szocializmus” után is lassú fejlődést mutat, mely gazdaság-statisztikai adatok szerint is 2010. után gyorsult fel: megépült egy új metróvonal, megújult számos köztér, a budai oldalon a fonódó villamos hálózat kiépítése jelentett komoly fejlődést a felszíni tömegközlekedésben. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fent leírt beruházások kivitelezésekor a város közlekedésében jelentős fennakadások voltak tapasztalhatók, egy esetleges olimpiai beruházás során megnőhet a közlekedési fennakadások kockázata.

                                                                                                                                   Info: MTI

A fővárosi pályázat első sorban az Agenda 2020 reformtörekvéseiben bízik, amely az olimpiai költségek leszorítása mellett hangsúlyozza a létesítmények későbbi fenntarthatóságát. Itt konkrét példaként kiemelendő, hogy a 2012-es londoni játékok után az „Olimpiai Stadion” befogadóképességét 80 ezerről 60 ezerre csökkentették és a West Ham United labdarúgó csapata itt játssza hazai mérkőzéseit. A létesítmények tekintetében is jobb helyzetben vannak vetélytársaink. Ugyan Magyarország 2017-ben úszó világbajnokságot rendez, ennek keretében megépült a Dagály uszodakomplexum, felújítás alá került a Komjádi uszoda, 2020-ban Budapest is otthont ad labdarúgó Európa bajnoki mérkőzéseknek.

Viszont mindkét vetélytársunk komoly világversenyek rendezésében is előttünk járnak. Az idei kézilabda világbajnokságot Franciaország rendezi meg többek között párizsi helyszínnel. A 2016.-os labdarúgó Európa Bajnokságnak Párizs két helyszínt is adott (St. Dennis és Parc de Princes stadion). 2016.-ban az Amerikai Egyesült Államok rendezte a Copa América labdarúgó eseményét Los Angeles is a rendezők között volt.
Budapesten a tervezett csepeli Olimpiai Központ mellett az alábbi már meglévő, vagy még építés alatt álló helyszínek jöhetnek szóba.

Puskás Ferenc stadion, amelyben 2020-ban labdarúgó EB mérkőzéseket rendeznek, valamelyik komolyabb európai labdarúgó kupa (Bajnokok Ligája, Európa Liga) döntőjét tervezné a stadionba vinni. Maga a beruházás illetve a későbbi események megrendezése már önmagában komoly gazdaságélénkítő hatással bír, a potenciális turisztikai bevételeket beleértve. Az épülő Puskás Stadion mellett számba kell venni a Papp László Sportarénát, amelyet sporteseményekre és számos alkalommal koncertek megrendezésére használnak. Labdajátékok megrendezésére alkalmas lehet a Tüske csarnok Dél-Budán. Az úszóversenyeket vélhetően a felújított Dagályban rendeznék meg. Lehetséges helyszín lehet néhány labdarúgó stadion, mint például a Ferencváros stadionja, a nemrég elkészült Hidegkúti Nándor Stadion, vagy akár a Szusza Ferenc stadion.

                                                                                                                                   Info: MTI

Függetlenül a őszi, lima-i döntés eredményétől, marketing szempontból Budapest csak nyerhet a pályázattal. Ha nem is nyerjük meg a rendezés jogát, a város megmutatta, hogy fejlődni akar. Az új atlétikai centrum megépül a Csepel-szigeten a Kvassay-híd környékén, amely az ottani városképen is jelentősen javít gazdaság élénkítő hatása mellett. Még, ha nem is egy 60 ezres stadion fog épülni, atlétáink megérdemlik, hogy normális körülmények között versenyezzek. Ne feledjük a legutóbbi olimpián is volt egy bronzérmünk a sportágban, Márton Anita szerezte súlylökésben. Olimpia nélkül is jelentős infrastruktúra fejlesztésre van szükség nemcsak Budapesten, de országos szinten, amely önmagában gazdaságélénkítést von maga után. Az elmúlt évek dinamikus fejlődésével, közterek megújulásával és nem utolsósorban megfizethető áraival kedvelt célponttá vált a külföldi turisták számára, növelve ezzel a vendég éjszakák számát, generálva a fogyasztást (csak egy példa, éttermi fogyasztása, ajándéktárgy vásárlása többlet ÁFA bevételt generál a költségvetés számára). Egy esetleges rendezéssel ez az ágazat is jelentős többletbevételt generálhat, ugyanakkor a fenntarthatóság jegyében, nemcsak a létesítmények újrahasznosítása a fontos, hanem át kell gondolni, hogy egy esetleges rendezés után a megépült szálláshelyek kapacitása maximálisan kihasznált lesz-e.

2017. őszén a NOB döntéshozói eldöntik, hogy a három pályázó közül melyik a legalkalmasabb a játékok lebonyolítására. A döntés eredményétől függetlenül Budapest nem jöhet ki vesztesen a pályázatból, ugyan a két ellenfele infrastrukturális fejlettségben előtte jár, a város ezzel megmutatta, hogy igenis a fejlődés útjára kíván lépni, ugyanakkor meglehet egy Olimpia még nagy falatnak bizonyulhat.

Laczik Zoltán - Illyés Szabolcs