Figyelemre méltó online hírverés keretében kezdett aláírásgyűjtésbe a Momentum Mozgalom annak okáért, hogy egy helyi népszavazás keretében vonassák vissza a Fővárosi Önkormányzattal Budapest olimpiai pályázatát. Ezekben a napokban felmerül jó néhány kérdés: például összegyűlik-e a megfelelő számú aláírás, illetve le lehet-e bonyolítani a népszavazást az őszi döntésig? Érdemes-e visszalépni a célegyenesben, vagy Budapest csinálja végig a pályázati folyamatot? Jelen kereteink között fővárosunk esélyeinek latolgatására teszünk kísérletet versenytársainkkal szemben illetőleg próbát teszünk bemutatni: mennyit nyerhet vagy veszíthet a főváros egy olimpiai pályázattal?
Fotó: MTI
Az olimpiai játékok megrendezése komplex feladat – gyakorlatilag az összeg sportág világbajnokságát (ideértve labdarúgás, kosárlabda, kézilabda) kell megrendezni egyszerre. A létesítmények felépítésének magas költségei mellett, komoly logisztikai feladatot jelent a versenyek megszervezése, a sportolók, szurkolók elszállásolása, gyors és hatékony eljuttatása az egyes helyszínekre. Ha őszinték akarunk lenni, Párizs és Los Angeles is infrastrukturálisan előttünk jár. Ott számos létesítményt elég lehet csak felújítani, leszorítva ezzel a rendezés költségeit.
Párizs és Los Angeles is mind népesség számban, mind területileg nagyobb Budapestnél és már kétszer megrendezhette a játékokat. Ennek ellenére a 2012-es játékok rendezési jogát a NOB mégis annak a Londonnak ítélte oda, mely kétszer rendezhetett játékokat azelőtt. Összességében elmondható, hogy mind három metropolisz fejlettebb infrastruktúrával, tömegközlekedési hálózattal, úthálózattal rendelkezik, mint fővárosunk. Budapestnek számos új létesítmény megépítése mellett haladéktalanul tovább kell fejlesztenie az út- illetve a tömegközlekedési hálózatát, ha valóban komolyan kívánja gondolni a rendezést. De mivel az egész ország területén rendeznek versenyszámokat (sőt, egyes viadalokat – mint például vadvízi evezés, vitorlázás – határainkon túl kellene megrendezni), ezért stratégiai jelentőségű autópálya (M1 és M7 3-3 sávra bővítése) illetve vasúti fejlesztésekre lesz szükség. A jelzett infrastrukturális fejlesztések gazdaságélénkítő hatását, a munkaerő-piac ennek megfelelő bővülését – komolyan – senki nem vitathatja.
Háttérhez:
2015 nyarán először a fővárosi közgyűlés majd az Országgyűlés is megszavazta a 2024. évi Olimpiai játékok budapesti megrendezésének pályázatát, amelynek pályázati anyagát 2016. szeptemberében le is adta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A kandidálók között számos, Budapestnél nagyobb, fejlettebb infrastruktúrájú város is elindult. Időközben azonban Róma (a város új polgármestere nem támogatta a pályázatot) és Hamburg (népszavazáson döntöttek) is visszalépett. Így, a már korábban két olimpiát is rendező Párizs és Los Angeles maradt versenyben Budapesttel szemben. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2017. szeptemberi Lima-i Kongresszusán dönti el ki a legalkalmasabb a játékok megrendezésére.
Összegzésképpen meg kell állapítani: Budapestnek rengeteg lemaradást kell behoznia hét év alatt az ellenfeleivel szemben. Ne feledjük el azt a tényt, hogy a főváros negyven év „velünk élő szocializmus” után is lassú fejlődést mutat, mely gazdaság-statisztikai adatok szerint is 2010. után gyorsult fel: megépült egy új metróvonal, megújult számos köztér, a budai oldalon a fonódó villamos hálózat kiépítése jelentett komoly fejlődést a felszíni tömegközlekedésben. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fent leírt beruházások kivitelezésekor a város közlekedésében jelentős fennakadások voltak tapasztalhatók, egy esetleges olimpiai beruházás során megnőhet a közlekedési fennakadások kockázata.
Info: MTI
A fővárosi pályázat első sorban az Agenda 2020 reformtörekvéseiben bízik, amely az olimpiai költségek leszorítása mellett hangsúlyozza a létesítmények későbbi fenntarthatóságát. Itt konkrét példaként kiemelendő, hogy a 2012-es londoni játékok után az „Olimpiai Stadion” befogadóképességét 80 ezerről 60 ezerre csökkentették és a West Ham United labdarúgó csapata itt játssza hazai mérkőzéseit. A létesítmények tekintetében is jobb helyzetben vannak vetélytársaink. Ugyan Magyarország 2017-ben úszó világbajnokságot rendez, ennek keretében megépült a Dagály uszodakomplexum, felújítás alá került a Komjádi uszoda, 2020-ban Budapest is otthont ad labdarúgó Európa bajnoki mérkőzéseknek.
Viszont mindkét vetélytársunk komoly világversenyek rendezésében is előttünk járnak. Az idei kézilabda világbajnokságot Franciaország rendezi meg többek között párizsi helyszínnel. A 2016.-os labdarúgó Európa Bajnokságnak Párizs két helyszínt is adott (St. Dennis és Parc de Princes stadion). 2016.-ban az Amerikai Egyesült Államok rendezte a Copa América labdarúgó eseményét Los Angeles is a rendezők között volt.
Budapesten a tervezett csepeli Olimpiai Központ mellett az alábbi már meglévő, vagy még építés alatt álló helyszínek jöhetnek szóba.
Puskás Ferenc stadion, amelyben 2020-ban labdarúgó EB mérkőzéseket rendeznek, valamelyik komolyabb európai labdarúgó kupa (Bajnokok Ligája, Európa Liga) döntőjét tervezné a stadionba vinni. Maga a beruházás illetve a későbbi események megrendezése már önmagában komoly gazdaságélénkítő hatással bír, a potenciális turisztikai bevételeket beleértve. Az épülő Puskás Stadion mellett számba kell venni a Papp László Sportarénát, amelyet sporteseményekre és számos alkalommal koncertek megrendezésére használnak. Labdajátékok megrendezésére alkalmas lehet a Tüske csarnok Dél-Budán. Az úszóversenyeket vélhetően a felújított Dagályban rendeznék meg. Lehetséges helyszín lehet néhány labdarúgó stadion, mint például a Ferencváros stadionja, a nemrég elkészült Hidegkúti Nándor Stadion, vagy akár a Szusza Ferenc stadion.
Info: MTI
Függetlenül a őszi, lima-i döntés eredményétől, marketing szempontból Budapest csak nyerhet a pályázattal. Ha nem is nyerjük meg a rendezés jogát, a város megmutatta, hogy fejlődni akar. Az új atlétikai centrum megépül a Csepel-szigeten a Kvassay-híd környékén, amely az ottani városképen is jelentősen javít gazdaság élénkítő hatása mellett. Még, ha nem is egy 60 ezres stadion fog épülni, atlétáink megérdemlik, hogy normális körülmények között versenyezzek. Ne feledjük a legutóbbi olimpián is volt egy bronzérmünk a sportágban, Márton Anita szerezte súlylökésben. Olimpia nélkül is jelentős infrastruktúra fejlesztésre van szükség nemcsak Budapesten, de országos szinten, amely önmagában gazdaságélénkítést von maga után. Az elmúlt évek dinamikus fejlődésével, közterek megújulásával és nem utolsósorban megfizethető áraival kedvelt célponttá vált a külföldi turisták számára, növelve ezzel a vendég éjszakák számát, generálva a fogyasztást (csak egy példa, éttermi fogyasztása, ajándéktárgy vásárlása többlet ÁFA bevételt generál a költségvetés számára). Egy esetleges rendezéssel ez az ágazat is jelentős többletbevételt generálhat, ugyanakkor a fenntarthatóság jegyében, nemcsak a létesítmények újrahasznosítása a fontos, hanem át kell gondolni, hogy egy esetleges rendezés után a megépült szálláshelyek kapacitása maximálisan kihasznált lesz-e.
2017. őszén a NOB döntéshozói eldöntik, hogy a három pályázó közül melyik a legalkalmasabb a játékok lebonyolítására. A döntés eredményétől függetlenül Budapest nem jöhet ki vesztesen a pályázatból, ugyan a két ellenfele infrastrukturális fejlettségben előtte jár, a város ezzel megmutatta, hogy igenis a fejlődés útjára kíván lépni, ugyanakkor meglehet egy Olimpia még nagy falatnak bizonyulhat.
Laczik Zoltán - Illyés Szabolcs
