Számos híresztelés kelt útjára Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta Izraelhez és a zsidósághoz való kötődését illetően. Elsőként az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe való azonnali átköltöztetéséről cikkeztek a lapok, találgatva annak lehetséges idejét. A hírt később cáfolta a média, visszalépésről beszélve. Április végén az elnök bejelentette hivatalosan is első külföldi útján Izrael meglátogatását. A dátum is sokat mondó, mivel a látogatás az Izraelben évente megünnepelt Jeruzsálem nap előtti napra esik, ami azért is jelentős, mivel az ősi zsidó főváros idén ötven éves évfordulóját ünnepli. A hatnapos háborúban megszerzett óvárossal együtt Jeruzsálem a zsidóság tapintható szellemi központjává vált újra.
Fotó: theconservativetreehouse.com
A nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezése látszólag egy egyszerű technikai kérdés, ám amint a kampányból kiderült ez egyúttal az oszthatatlan zsidó főváros irányába tett rendkívüli jelzés. Az elnöki látogatás során Trump Szaúd-Arábiába és a Vatikánba is ellátogat, tiszteletét téve muszlim és keresztény vezetőknél is. Az izraeli látogatás Betlehemben Mahmud Abbasz palesztin elnökkel való tárgyalással is kiegészül. A Közel-Keleti helyzet békés irányba való terelése egy újabb amerikai vezetőt fog kihívás elé állítani.
Trump május hónapot emellett az amerikai zsidó kulturális örökség hónapjának nevezte el, és ünnepségsorozatra hívta az amerikaiakat. Az elnök két tanácsadójával, vejével, Jared Kushnerrel, és lányával, Ivanka Trumppal ünnepli családi körben az amerikai zsidó telepesek örökségét. Ivanka Trump, akire az igazi first ladyként tekintenek, férje hatására tért át zsidó vallásra, és Chabad Lubavich Mozgalom aktív támogatója.
Az elnök zsidósággal való rendkívül jó kapcsolatát lánya mellett az evengéliumi-karizmatikus kereszténységgel való szoros támogatói háttere is meghatározza. A különböző, cionistának is nevezett keresztény gyülekezetek és szervezetek erőteljesen kiállnak Izrael Állam mellett a Bibliai próféciákra hivatkozva, és sürgetik, illetve támogatják a Harmadik Szentély felépítését. Több csoport kifejezte, hogy az elnök az új Cyrus perzsa király, aki a Szentírási történetben engedélyt és támogatást adott a zsidóságnak a Szentély újjáépítésére i.e. 586-ban.
Tari Zoltán