Az elmúlt időszakban számos keresztény lap és újabban néhány szűkszavú izraeli lap cikke is beszámolt arról az első hallásra hihetetlen fejleményről, miszerint a zsidó nép utoljára az ókorban működött főtanácsa, a nagy Szanhedrin újjá kezdett alakulni. A vallási bíróság a Szentírás Tóra elnevezésű része alapján kívánja vezetése alá venni Izrael állam törvénykezését a történelmi előd intézményhez hasonlóan. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a héber iratokban és vallási jogban jártas vezető rabbik egy csoportja át kívánja venni az irányítást egy modern demokratikus állam életében.
Fotó: Breaking Israel News
A hagyomány szerint 71 tagból álló vallási főméltóságok testületét egyesek egészen Mózes próféta bírói rendelkezéseiiig vezetik vissza, mások a Babiloni fogság után újjáépülő Izrael vezetőit, Ezsdrás főpapot és Nehémiást teszik meg a főtanács egykori elindítóinak. A nagy Szanhedrin Josefus Flavius írásaiból és az Újszövetségi Szentírásból is ismert intézmény, mely Jézus Krisztus halálos ítéletének meghozatalában is részt vett. Határozatait nemcsak polgári peres ügyekben, hanem vallási ügyekben is meghozta, és ezáltal a hatalom gyakorlója volt 1600 évvel ezelőttig a zsidóság számára.
A Szanhedrin újjáélesztése több évtizedes múltra megy vissza, viszont az utolsó években vált a testület híressé különös előkészületeik miatt. Az egyik ilyen előkészület a Szentély újjáépítésésnek tervére vonatkozó Szentély Intézet különös híreiből látszik: papságot kezdtek toborozni és kiképezni a jövőben felépíteni kívánt harmadik templom szolgálatához. Ez a hír olyannyira komoly, hogy az új papság néhány éve kisebb nyilvános áldozatokat mutat be a zsidó ünnepeken, egyik közülük egy bárány áldozat volt.
Az újonnan megalakuló Szanhedrin nyilatkozatokat is adott ki tavaly, miszerint a Jóm Kippur, vagyis Engesztelés ünnepére készen állnak a rituális áldozatokra, és ki tudnak nevezni egy főpapot, aki az áldozatot levezényelheti a szentírási törvénynek megfelelően. A testület ki is jelölte Rabbi Baruch Kahane urat a feladatra, aki azonban nem vállalta a jelölést arra hivatkozva, hogy még nem jött el az áldozatbemutatás ideje.
Hillel Weiss professzor, a testület prominens tagja és szóvivője, nyilatkozataiban többször is kifejezte, hogy nem tartják szükségesnek csodálatos isteni jelenésekre alapozni a Szentély megépítését, az egyetlen gátló tényezője az építkezésnek csupán a jelenlegi politikai helyzet, mely hirtelen megváltozhat a jövőben. Elmondása szerint a kiképzésben lévő papság egy héten belül el tudná kezdeni a templomi áldozatok bemutatását.
Fotó: Breaking Israel News
A főtanács másik izgalmas bejelentése az aktuál politikai változásokban véli felfedezni reményét. Trump amerikai elnök nyilatkozataiban határozottan kiállt Jeruzsálem, mint Izrael fővárosa mellett, és ígéretét fejezte ki kampányában az Egyesült Államok nagykövetségének Jeruzsálembe való áthelyezésére is. A másik meglepő nyilatkozat az orosz vezetéstől érkezett, akik nemrég jelentették be, hogy Kelet-Jeruzsálem lehet Izrael jövőbeli fővárosa. Ez egybecseng Weiss professzor bejelentésével, aki Trumpot és Putyint egyenesen Círusz-nak nevezi, az ókori perzsa uralkodónak, aki felépítette a zsidók lerombolt szentélyét a babiloni fogság után. A Szanhedrin várakozásának egyetlen kérdése maradt hátra: mikor lesz az már?
Tari Zoltán