Talán kevesek lepődnek meg azon a tényen, hogy az amerikai elnökök beavatásán rendszerint jelennek meg ismert vagy kevéssé ismert prédikátorok áldásért imádkozva az elnökért és az Egyesült Államokért. Az amerikai kultúra része a puritán-evangéliumi gyökerekből táplálkozó kegyesség, amely meghatározó az ország történelmében és szerves része a politikai elit életének. Az állam és vallás effajta egybeszövődése kevéssé értelmezhető a szekuláris Európából, viszont nem hagyható figyelmen kívül a tengeren túli közéletből. Trump elnök úr beavatási hétvégéje hemzsegett a vallási elemektől, és a különböző egyházak képviselőinek megnyilatkozásaitól.

Az elnöki eskü az ünnepi hétvége legfontosabb eseménye, amely nem feltétlenül vallási eseménynek számít. Trump eskü ceremóniája vallási szempontból is több újdonságot hozott a korábbi 44 elnök beiktatásához viszonyítva, azonban több eleme hagyományosnak mondható. Az egyik feltűnő elem az áldást kérő lelkészek nagy száma volt. Az eskü előtti felvezetést rekordszámú vallási vezető közreműködése adta, nem beszélve két vallásos kórus szerepléséről. A hat lelkész, illetve vallási prominens áldáskérő imája meghatározó hangsúlyt adott az új elnök különös vallási kötődésének. E kötődés azonban több kérdést vet fel, ha megnézzük, kik is az imádkozók.

(Fotó: religionnews.com)

Az imádkozók sorában különösen hat Paula White lelkésznő szereplése több szempontból is. Az első lelkésznő az amerikai történelem során, aki elnökre kérhetett áldást. Az elnökről felröppenő híresztelések hemzsegnek a nőket megalázó cselekményektől, mely annak a fényében érdekes, hogy az amerikai keresztény lapok egytől egyig az elnökhöz legközelebb álló személyként emlegetik White-ot, a first lady után természetesen. A sztár televízió evangélista alapítója több sikeres megagyülekezetnek, mely több tízezres tagsággal bír. Tanításában követi a hagyományos amerikai karizmatikus-evangelikál irányzatot, mely a jólétet helyezi teológiai oszlopainak egyikeként. A hívő ember eszerint jólétre, bővölködésre hivatott. White jelenleg a New Destiny Christian Center gyülekezet vezető lelkésze a Florida állambeli Apopkában, és Trump evangelikál ( nem evangélikus!) tanácsadó testületének elnöke. James Dobson híres amerikai szerző szerint Trump-ot White vezette hitre az elmúlt évben.

A ceremónia szereplői között megtalálható még a California állambeli Simon Wiesenthal Központ elnöke, Marvin Hier rabbi is, aki imádságában külön kiemelte a zsoltárénekből Jeruzsálemet, akire emlékezni kell. A rabbi kapcsolódása az elnöki kampányhoz az elnök lányának, Ivanka Trump-nak köszönhető, akinek férje, Jared Kushner a Chábád Lubavich mozgalom tagja. Ivanka házassága előtt betért a zsidó vallásba, és családjával erőteljes támogatója zsidó szervezeteknek. Ivanka a beavatásra rabbi engedélyezésével utazott el, mivel a program végén a Sabbat beállta után kényszerültek utazásra.

(Fotó: religionnews.com)

A két áldáskérő mellet egy katolikus érsek, Timothy Dolan, és további három evangelikál prédikátor kapott meghívást a közreműködésre. Az afroamerikai jóléti evangélium tiszteletes, Wayne T. Jacksont követte Samuel Rodriguez, a spanyolajkú közösségek képviseletében, és Franklin Graham tiszteletes, aki a híres evangélista, a Budapesten is látogatást tett Billy Graham fia. Graham beszédének spontán része volt, hogy említést tett a beiktatáskor eleredt záporról, mely állítása szerint a Bibliában az Isteni áldás, (és legitimáció) jele. A beavatási hétvégét a szombati nemzeti imatalálkozó követte, mely ugyancsak bővelkedett vallási vezetőkben, felülreprezentálva az evangéliumi keresztény tömböt.

 Tari Zoltán

A skandináv térség országai évtizedek óta befogadóbbak a menekültekkel szemben, közülük is Svédország nyitotta meg tudatosan kapuit a bevándorlók előtt. A svédek hideg mérnöki számítások eredményeként tervezték meg szociális rendszerük és munkaerő utánpótlásuk rendszerét, mely mostanra a rohamosan elöregedő tízmilliós országban pozitív mérleg felé tolta el mutatót az elmúlt évek menekült rohamának hatására. Ugyan a 2015-ös áradat kihívásokat állít az ország elé, mégis egy hosszabb folyamat áll mögöttük az integrációs gyakorlatot tekintve. Az újonnan érkezők közül számos áttérő akad, akiknek a svéd egyházak nagy része segítséget nyújt és bizonyos engedmények által beépíti őket.

                                                                                                                    (kép: seurakuntalainen.fi)

Finnország ugyancsak befogadó ország az északeurópai államok között, és több évtizede segít több tucatnyi ország menekültjein, mégis sokként érte az országot két éve az északi svéd határ felől érkező harmincezres néptömeg. Az érkezettek szállásolása komoly kihívások elé állította a bevándorlási hatóságokat, és számtalan iskolát és régi hotelt alakítottak át országszerte átmeneti befogadó központokká. A menekültek regisztrálása, interjúvolása és az engedélyek elbírálása még jelen pillanatban is folyamatban van. A helyzetet nehezíti, hogy a tartózkodási engedélyben nem részesülők kiutasításának végrehajtásáig a szállásolást biztosítaniuk kell az állandó hideg időjárás miatt.

A menedékkérők egy jelentős része került kapcsolatba az elmúlt két évben keresztény egyházakkal, közösségekkel, mely jórészt egyenesen adódik kiszolgáltatott helyzetükből. Sok helyen az egyetlen segítséget és kulturális program lehetőséget jelentik az ország minden pontján megtalálható keresztény gyülekezetek. Óvatos becslések szerint az elmúlt időszakban különböző felekezetekben megkereszteltek száma elérheti a 800-1000 főt. A megkereszteltek pontos feltérképezése azért lehetetlen, mivel sok kisebb csoport komolyabb felkészítés nélkül, titokban részesíti az egykori muszlim fiatalokat felnőtt keresztségben. A titkolózás sem véletlen, gyakran a keresztségfelvevő konkrét kérésére történik. Amennyiben kiderül vallási áttérése, otthon levő családja megfenyegetheti, illetve a család bajba is kerülhet.

A legnagyobb egyházak hivatalosan többszáz kereszteltet tartanak számon, akiket többségében komolyabb oktatásban, felkészítésben részesítettek és számukra keresztlevelet állítottak ki. Az egyházak közül az állami státuszú Evangéliumi Lutheránus Egyház (magyarul Evangélikus Egyház, mely nem összekeverendő az evangelikál vagy evangéliumi irányzatokkal) komoly felkészítést tart a leendő áttérőknek, ám a keresztség előtti teszt kevésbé szigorú, és inkább az illető hitét és motivációját kívánják feltárni. A több, mint hatvanezres létszámú pünkösdi mozgalom gyülekezettől függően tart rövidebb vagy hosszabb felkészülést a betérőknek, és a keresztség előtti teszt is eltérő lehet. A szabadkeresztények komoly teszt alá vetik viszont jelentkezőket: nekik ismerniük kell a keresztény ünnepeket és hagyományokat és erről számot is kell adniuk a lelkészek felé.

A finn Bevándorlási Hivatal (Migri) többször aggályait fejezte ki az áttérésekkel kapcsolatban, és meglepődtek a többszázas áttérések hírére. Ez azért is kényes téma a finn állami szerveknél, mivel muszlim hátterű személyekről van szó, akik ráadásul egy bevándorlási és letelepedési folyamat valamely pontján állnak, vagy még el sem kezdődött a regisztrációjuk. A bevándorlók interjúinál ezentúl fokozatosan odafigyelnek a hitbeli kérdésekre is, mivel a hivatal gyanúja alapján sokak áttérése mögött a biztosabb letelepedési lehetőség motivációja áll. Ennek megvitatására hívta össze a Migri az Ökumenikus Tanács és számos Egyház vezetőjét. A tanácskozáson az egyházak biztosították a hivatalt a betérések komolyságáról, illetve ők is aggályukat fejezték ki kisebb csoportok titkos szertartásai miatt.

Az ügy nehézségét adja az is, hogy az országból kiutasítani kívánt személyek, akik új keresztlevéllel rendelkeznek, talán azonnali üldöztetéssel vagy halállal néznek szemben hazájukban. A bevándorlási eljárás során az interjúkat tolmácsok által végzik, akik nagy valószínűséggel muszlim vallásúak, így az is kérdéses, hogy a betérők felvállalják-e új hitüket a tolmács előtt, illetve hogyan nyilatkoznak régi vallásukról. Az egyházak új tagjai számára a legtöbb közösség szociális segítséget, lakhatási segítséget és idegennyelvű Istentiszteleteket, programokat biztosít. A kérdés tehát az, hogy közülük mennyiükön segít keresztlevelük

 Tari Zoltán

Mar Ignatius Joseph III. Younan, a DAESH (Iszlám Állam) által dúlt területek, a polgárháború alatt felőrlődő Szíria, a nyomorba bukott Irak és a Közel-kelet rettegésben fuldokló területeinek katolikus patriarchája izgalmas összegzést tartott az utóbbi esztendők rettenetes, veszedelmes korszakáról január 11-én, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében. A szervezők - az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság és az egyetem - talán nem is tudják, mennyire bátor döntést vállaltak fel, hogy nyilvánossá tették az emberi civilizáció megrendülésének jelenlegi fókuszában zajló események leghitelesebb keresztény vezetőjének meghívását. Őboldogsága ugyanis nem fukarkodott meglepő megállapításokkal.

                                                                                                                                                (kép: MTI)

Abban még újdonság nem volt fellelhető, hogy a szétmorzsolódó közel-keleti civlizációs rend első számú vesztesei jelenleg az ott élő keresztények, akik hétről-hétre veszítik el a harcokban semmivé váló templomaikat, közösségi tereiket - természetesen az otthonaik pusztulásával szomorú párhuzamban. Az azonban annál inkább szívhez szól, ahogy a közel-keleti kereszténység Nyugatot körbejáró vezetőjeként - mint részegyház-fő - maga a pátriárka kéri: álljon már végre fel egységes, jól körülhatárolható és valódi cselekvésre alkalmas támogató bázis a jelenleg pusztulásra ítélt arab-szír keresztények védelmében.

Mert, hogy ilyen sztenderd jelenleg egyszerűen nem létezik. A keresztény civilizáció legősibb területeit, bölcsőjét veszíti el, ha az ott élő hívők, Jézus keresztjéért, a legrettenetesebb véggel kell, hogy szembenézzenek hamarosan. És itt már nincs ideje a kultúrák közötti, gyengéd párbeszédnek - valódi védelemre szorulnak saját civilizációnk tagjai: Antiochia, Damaszkusz, Türosz és Szidón szellemi örökösei kezéből azt most csavarja ki a pusztítás kultúrája - és szándékosan nem az iszlám említtetik ezen a helyen - a Közel-Kelet kincset érő területeit.

A pátriárka egyik legizgalmasabb megjegyzése - túl a Merkel asszonynak tett, gesztusértékű köszöneten - a tragikus közel-keleti helyzet egyetlen, ésszerű megoldása kapcsán hangzott el. Az iszlám tengertől körülvett keresztény szigetek számára hosszú távú túlélést csak az autonómia adhat. Ahogy a rész-egyházfő gondosan rámutatott: elsősorban nem diplomáciai szintű, inkább adminisztratív autonómiára lenne szüksége a még működő közösségek hálózatának - erre földrajzilag a Ninivei fennsík lehet a legalkalmasabb. Szintén izgalmas, hogy milyen biztonságpolitikai hullámokat kavarhat egy ilyen autonóm opció - igazán itt lehet jelentős segítség a Nyugat kezében.

                                                                                       (kép: MTI)

  
Mindennek mennyi a realitása? Nyilván nem véletlen, hogy a pátriárka ennek ügyében Nyugat potens államait látogatja hangoztatva: okos, ésszerű beavatkozási politikiára van szükség a jövőben, hiszen az arab tavasz kapcsán tapasztalt átgondolatlan nyugati reakció többet ártott, mint használt eleddig... Ám a való helyzet: Szíriát többszörös háború szaggatja, a külső veszedelem mellett nem látszik megnyugtató megoldás a polgárháború kapcsán sem, ám a keresztények száma napról-napra fogy.

Ebben a helyzetben - túl a rész-egyházfő diplomatikus mondatain - egyetlen megoldási lehetőségként egy kellemetlen figura körvonalai bontakoznak ki. Amit tudhatunk: az elmúlt hetekben volt rá példa, hogy Bassár el-Aszad, mint Szíria ez idő tájt esedékes elnöke ellátogatott keresztény desztinációkhoz, felsejlik egyfajta, lehetséges együttműködési opció kialakulása. Aszad és a biztonság biztos, hogy az előadás kapcsán is egy lapon említtetett - sőt elhangzott: lehetőség szerint a Nyugat hagyjon fel a lázadók fegyveres támogatásával, mert minden, a válságrégióba juttatott lőszer sajnálatosan potens végcélja egy-egy keresztény hívő...

Láthatóan előnyös és logikus megoldás lehet egy "keresztény-aszadista" kiegyezés: egy stabilizálódó rendszerben a keleti keresztények számára komoly biztosíték lehet a túléléshez egy vezetői szintű szövetség, míg az inkriminált elnök számára, mint egy falat kenyér, olyan szükséges egy, a nyugati világ szellemi központjaiban őt legitimáló keresztény csúcsvezető...

Illyés Szabolcs