Az elmúlt évek hatalmas változásokat indítottak el az Iszlám világban, melynek egy részét itt Európában is közelről érezzük, annak részesei vagyunk. Az Iszlám Állam terror hullámai, mely korábbi iszlamista terrorcselekmények mintegy kiteljesedéseként árasztották el a Közel-Keletet és megérintették Európát is, el kezdtek átformálni országokat. A háborúk által sújtott, és elnéptelenedett Szíria mellett Irak és több más ország lakosai szembesültek azzal a sajnálatos valósággal, hogy nem tudják korábbi életüket folytatni hazájukban. Az Európába özönlő háborús menekültek, akikhez sok, a fényesebb jövőben bízó kalandor is csatlakozott, komoly kihívás elé állították az öreg kontinenst. Ezek a kihívások nemcsak a befogadás – nembefogadás, félelem és segítő szándék párhuzamok mentén rendeződnek, hanem kihívás elé állították a tömegeket befogadó országok hivatalait is és új feladatokat adtak egyházaknak, civil szervezeteknek számos országban.
Fotó: npr.org
A Christian Today és sok más keresztény lap beszámolói alapján az elmúlt két évben tömegesen tértek át keresztény hitre és keresztelkedtek meg muszlim menekültek a legkülönfélébb felekezetekben. Németország nagy városaiban, Berlinben és Hamburgban százával kereszteltek új betérőket több Lutheránus egyházközségben, protestáns és pünkösdi gyülekezetben. Az osztrák katolikusok ugyancsak tömeges keresztségekről számolnak be, hasonlóan brit, finn és svéd keresztény közösségekhez. A betérések valódiságát firtató cikkekben közös vonás, hogy a lelkészek többsége komoly figyelmet fordít a megtérők felkészítésére, interjúk, képzések által ellenőrzik azok komolyságát. Természetesen a letelepedési kérelmek pozitív elbírálása is motivációt jelent sokaknak, de ennél nagyobb hangsúlyt helyeznek a lelki vezetők több érdekes szempontnak.
Az egyik ilyen szempont pontosan az ellenkezőjét tárja fel az álmegtérések vádjával szemben: az új hitüket nyíltan felvállaló ex-muszlimok általános üldöztetéseknek vannak kitéve a menekülttáborokban, gyakori ellenük a szóbeli fenyegetés és a testi inzultus is. A keresztség során kapott tárgyakat, keresztet, Bibliát gyakran rejtegetni kényszerülnek és Istentisztelet látogatásukat is figyelik muszlim társaik. A nem felvállalt hitű keresztények is gyanú alá kerülhetnek, mivel még az aposztázia gyanúja is halállal sújtható saját országaik jogai alapján. Az európai vallásszabadság és szabad légkör sok betérőnek ad okot arra, hogy a keresztény kultúrát kívánja a jövőben sajátjának tekinteni új lakhelyén. Sokakat a keresztény közösségek befogadó lelkülete és segítőkészsége győzött meg arról, hogy otthagyja korábbi hitét, melyben az erőszak és elnyomás a mindennapok részét képezte, mely elől el is menekült.
Fotó: Dailymail.com
Az európai fejlemények mellett az utóbbi években a muszlimok keresztény hitre való áttérése saját országaikban is megemelkedett. A többnyire titokban megtérők és hitet gyakorlók számát tízmilliókra becsülik Afrikában és a Közel-Kelet országaiban. Mivel tényleges statisztika sehol nem készülhetett eddig, csak becsült adatok léteznek. Az évente hatmillió afrikai áttérő mellett komoly mozgások látszanak Iránban és Irakban is. A hitüket szabadon gyakorló Libanoni keresztények száma is rohamosan növekszik, akik létszámával az Egyiptomban lévő üldözött kereszténység száma vetekszik. Némelyek az Iráni titkos keresztények számát félmillióra is becsülik. Számos beszámoló érdekes elemet hoz elénk az áttérés hogyanjáról: muszlim hitet gyakorló embereknek álmában jelenik meg egy alak, aki magát Jézusnak nevezi és ígéreteket tesz új követőinek. Gyakori a Ramadán időszakban és a mekkai zarándoklatok alatt történő álomlátás, mely radikális változást eredményez sokakban.
Tari Zoltán
